Ez a cikkem szervesen kapcsolódik a két előző posztomhoz (Öröknaptár, Az én hetem), a most bemutatott játék ugyanis ismét az időben való tájékozódással (cselekvés-, történésszabályozás) foglalkozik. A Scenario játékban vagy létre kell hozni egy akciósorozatot az előzetesen meghatározott cél elérése érdekében vagy újra kell rendezni egy akciósorozatot egy bizonyos logika mentén.

A játék utasítása szerint a gyerekeknek vagy 5 kártyát kell logikai sorrendbe rendezniük vagy egy hatos sorozatból ötöt kell időrendbe helyezni, és a hatodikat kell megtalálni, ami kilóg a sorból (kakukktojás). A leírás szerint a játék célja a logikus gondolkodás gyakorlása.

A neuropszichológiai kutatások hozadéka nagyon jelentős a modern logopédiában. Egyrészt az elméleti tudást pontosítják, másrészt lehetővé teszik a differenciált mérőeszközök létrehozását, és ennek következtében az okokra ható terápiák kidolgozását. Mindezeknek óriási szerepe van mind a pontos diagnózis felállításában, mind a hatékony fejlesztésben. Persze ez csak elvileg ilyen egyszerű. A gyakorlatban az van, hogy én például soha nem tanultam még alapszinten sem neuropszichológiát, és a napi gyakorlatban szakmai kapcsolatom sincs ilyen végzettségű szakemberrel. Ismereteimet autodidakta módon szerzem, leginkább az új francia fejlesztőeszközök által. Tehát alkalmazott módon kerül a látóterembe, annak elméleti hátterét magamnak kell kibogarásznom, ha akarom. És én akarom, szerintem meg is éri.

Az egzekutív funkciók: stratégia, tervezés, figyelemfenntartás, mentális flexibilitás, gátlás, mind új fogalmak, amik most gyűrűznek be a gyakorlati munkámba. A diszegzekutív funkciózavar leírása árnyalja a figyelemzavarról szóló tudásomat. Lurija már 1966-ban kiemeli a frontális lebeny cselekvésszabályozásban betöltött szerepét. Négy alapműveletet ír le: a cél megfogalmazása, tervezés, kivitelezés (online kontroll és a lépések részekre tagolása) és ellenőrzés.

Erre az elméleti kitérőre szerintem szükség van ahhoz, hogy megértsük, miért is nélkülözhetetlen a bemutatandó (vagy hasonló) fejlesztőjáték, másrészről hogy megértsük a logikai gondolkodáson túli, fejlesztésben betöltött szerepét.

Az ilyen típusú feladatok nemcsak a logikai gondolkodást stimulálják, hanem meg is dolgoztatják a frontális lebenyt és segítik a gyermeket az orientációban, a cselekvéssorok tagolásában, a tervezésben, szervezésben. Ezeket remélhető módon a spontán tevékenységeibe is át tudja vinni egy idő után, és a kognitív funkciók fejlesztésén túl szerepük lehet a viselkedésszabályozásban is. Tehát a figyelemzavaros gyermek terápiájának szerves részét kell képezze.

Bár ennél többet nem lehetne elvárni egy egyszerű kártyajátéktól, de ez a játék még fontos szerepet tölthet be a beszélt- és írott nyelv fejlesztésében. A gyermek életkorának és hiányosságainak figyelembevételével használható szókincsfejlesztésre, mondatalkotásra, az igeragozás és az igeidők gyakorlására, összefüggő szöveg alkotására, történetmesélésre. Ha mindezt írásban tesszük, az előbbiek mellett fejleszthetjük a helyesírást, a fogalmazókészséget is. És mivel én mindig szeretek nyomot hagyni a gyermek logopédiafüzetében, és azért is, mert szeretem variálni a feladatokat, ezért komoly gyűjteményem van fekete-fehér, nyomatatható képes történetekből – ezek idegennyelv-tanulás során is használhatóak. Az előkészített feladatok egy részét szívesen megosztom az olvasóimmal is – a cikkhez kapott megfelelő számú lájk motiválhat további képek feltöltésére.

Letöltés (doc)

Újabb 34 képsorozat (doc)


LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről: