Az elmúlt 15 évben magyar és francia anyanyelvű gyermekek fejlesztésével foglalkoztam. Elsődleges fejlesztőeszközként mindig játékot használtam. A játékok kiválasztásákor mindig a fejlesztési célokat tartottam szem előtt, de persze a játékok egyben a saját szórakoztatásomat is szolgálták. A blogomban most a különböző játékokkal kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani, illetve tanácsokat adnék a kedvenc játékaim különböző fejlesztésekben való felhasználhatóságáról. |
Rögtön az egyetlen negatív kritikával kezdem: a játék grafikája nem szép, színválasztása előnytelen. Ezzel le is tudtam a kártyajáték gyenge pontját, és a továbbiakban csak méltatni fogom az előnyeit. Ha valaki az illusztrációban nem ismerne rá a játékra, az azért van, mert elkészítettem a saját változatomat, nem elsősorban a nemtetszésem miatt, hanem azért, mert amikor először hallottam a játékról, még nem volt kereskedelmi forgalomban Magyarországon. Most már évek óta lehet nálunk is kapni, és ez nagyon jó. Az én változatom fejlesztésre alkalmasabb, mert megnagyobbítottam a lapokat (az állatokat) a jobb láthatóság érdekében.
A kerettörténet szerint Pippo egy állattartó gazda, akinek a csintalan állatai közül egy-egy mindig elkószál. A játékosoknak segítenie kell Pippót, hogy megtalálja az elcsatangolt állatot. A játék 25 állatos kártyát tartalmaz, ezeken 5 állat látható 5 féle színben. A feladatkártyákból is 25 van, mindegyikhez egy-egy megfelelő állatos kártya tartozik. Ezeken a kártyákon 4 állat látható 4 színben, azt a lapot kell megtalálni, amelyik szín és amelyik állat hiányzik a csoportból.
Azokat a kártyákat, amin az állatok egyedül találhatóak, jól láthatóan rendezzük el az asztalon. Az állatcsoportokat tartalmazó feladatkártyákat csomóban lefordítva helyezzük el. Ebből húz a legfiatalabb játékos. Mindenki számára láthatóvá teszi a kártyát, és a továbbiakban mindenki egyszerre játszik, vagyis próbálja megtalálni az elcsatangolt állatot (a húzott képről hiányzó színű és típusú állatot). Mihelyst valaki megtalálta az állatot, ráteszi a kezét, és azt mondja: „Megtaláltam a sárga sünit!”. Amennyiben valóban ez hiányzott a kártyáról, akkor a játékos elteszi a feladatkártyát a hozzá tartozó állattal együtt. A jó megoldáshoz az állat nevét és színét egyaránt meg kell nevezni. A parti akkor fejeződik be, amikor a feladatkártyák elfogytak, és aki a legtöbb kártyát összegyűjtötte, az nyeri meg a játékot.
A játékot 2-8 fő (4-8 éves) gyermek játszhatja, a játék időtartama kb. 15 perc. Fejlesztési haszna sokrétű. Az egzekutív funkciók közül legalább hármat szimultán fejleszt: figyelemfenntartás, mentális rugalmasság, gátlás. Továbbá alkalmazható beszédfejlesztésre, színek, állatok megneveztetésére, alkalmas a játék a munkamemória fejlesztésére is. Az elkószált állat gyors megtalálását nagyban elősegíti, ha a feladatkártyán látható állatokat vagy a megtalálandó állatot elraktározzuk a rövid idejű emlékezetünkbe, és nem kell minden pillanatban a kártyákra rá-ránézni ellenőrzés céljából. Természetesen ez nem egy elvárás vagy játékszabály. A játék gyakorlásával fokozatosan fog kialakulni annak a képessége, hogy a feladatkártyát a pillanatnyi emlékezetünkben tároljuk, és csak mikor megtaláltuk a hiányzó állatot, akkor vetünk egy újabb pillantást rá, csak úgy ellenőrzésképpen.
![]() Az eredeti játék (Piatnik) |
A játék fejleszti az alkalmazkodóképességet valamint a kombinációs készséget (színek, formák), a vizuális észlelést, hatással van a keresztcsatornák működésére (vizuális információk verbalizálása). A játék többszöri használata felgyorsítja az információszerzést és -feldolgozást.
A gyermekek általában kedvelik ezt a játékot. Azok számára, akiket frusztrál a szimultán játék, nem érzik magukat elég gyorsnak, érdemes megváltoztatni a szabályt (aki húz, csak az keres).
Egy alternatív, egyéni fejlesztésre alkalmas változatban összehasonlíthatunk kettőt a négy állatot tartalmazó kártyák közül. Megkérjük a gyermekeket, hogy fogalmazzák meg, miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól. Ezek nagyon hasznos előgyakorlatai a fogalmak, koncepciók kidolgozásának, megtervezésének.
A parti kezdetben nehézkesen indul, de az alkalmazkodással illetve a kártyák fogyásával arányosan javul a gyermekek teljesítménye és lelkesedése.
LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről: |
"
Kisfiamnál is verbális diszlexiást diagnosztizáltak . Érdekelne, hogy milyen terápiás gyakorlatokat tudnék csinálni vele otthon, hogy segítsem. Előre is köszönöm.
""
"Persze, amikor kider??l, hogy a gyermek nem szeret olvasni, akkor neh??z a sz??l?? szem??be n??zni, ??s azt mondani: tetszett volna t??bbet olvasni, t??bbet mes??lni!"
Jobban, t??bb f??rumon is tudatos?tani kellene ezt a sz??l??kben. A legt??bb mai sz??l?? nem olvas a gyerekeknek. Azt??n szidja az iskol??t a tananyagot, a tan??rokat. P??lda r?? egy kor??bbi ?r??s - MI??RT A SZ??L? DOLGA A TAN?T?S? - hogy a sz??l??k ahelyett, hogy magukba n??zn??nek, m??sokat hib??ztatnak a gyerekeik sikertelens??g????rt.
""
Kedves Zsuzsa,a Sz??var??zsl?? cikked elolvas??sa ut??n,felmer??lt bennem egy k??rd??s. Kell nek??nk valamilyen szakember seg?ts??ge?Logop??dus v m??s? A helyzet a k??vetkez??. A l??nyom 5 ??s f??l ??ves,balkezes (nem 100% dominans).El??g gyakran el??fordul n??la ,hogy nem megfelel??en ragozza a szavakat. pl megyek nagyihez.odarakom az asztalhoz...stb. Most van az oviban a logopedus tesztel??s k??z??ps??s??kn?¨l.
"